Honnan jön a kenyér?
Újdonságok az iskolai munka terén
Ez nem az iskola dolga. Nekünk tanítani kell.
Mire? Hát ahogy azt eddig is tettük!
Ahogy eddig is csináltuk
- Ahogy eddig is csináltuk csak talán jobban. Tehát azon az úton amelyen eddig haladtunk csak többet és jobban ha lehet.
Igen ám, de már sokan észreveszik hogy ez így tovább nem mehet. Baj van itt is Swédben mert a tanulók képessége romlik es erre már a politikusok is felfigyeltek. Baj van a renddel is, a tanítók/tanárok túlterheltek és a diakok frusztáltak.
- Mi hasznunk van ebbôl? kérdezik a fiatalok?
Mi tehát a probléma?
Az iskola adagolja a tudást apránként, úgy és olyanképpen hogy a diák megtanulja a részecskéket de hogy ennek mi haszna az életben nem tudja. Az élettel való összefüggéseket nem kapja meg. Amikor tudatosul ez a probléma akkor felvetôdik a következô kérdés.
- Mire kell hogy tanítson az iskola?
- Az életre persze! De úgy tudjuk hogy ezt tettük eddig is.
Ezt a választ pontosítani kell hogy megértsük a problémát és a kivezetô utat.
- Hogy sikeres legyen az életünk. Azaz hogy túlélni tudjuk a nehézségeket is.
Ez a válasz már valamivel többet mond. Így gondolták ezt Finnországban és onnan jön a következô megoldás/példa. - Itt sem a pénz hiányában látják a szükséges változások szükségességét, mert ott helyeben ahol az iskola van ott a közelben megtalálhatók az életfolyamatok is.
Mire kell tanítani a fiatalokat?
- Az összefüggésekre! Tehát másképpen is kell oktatni mint eddig. Nem jobban hanem másképpen is.
Tehát nem nehéz kitalálni hogy mihez fogtak hozzá. Egy külön tantárgy lett az élet összefüggéseinek a bemutatása, nem valami filmen hanem a gyakorlatban is. - Ki kell menni a paraszthoz egy egész napokat és látni hogy hogyan dolgozik stb.
- Honnan jön a kenyér?
És milyen folyamatokon esik át a búzaszem, a paraszt munkájától kezdve azaz még a kutató intézettôl kezdve is – ahol nemesítik a búzát - amíg az asztalra kerül. - Azt hiszitek talán hogy a diákok ásítoznak ekkor az unalomtól? Igen, talán nyavalyognak, azért mert nem bírnak gyalogolni egy-két órát, de ezért is az iskola felelôs, tehát engedni kell ôket gyalogolni is. - És miért lenne rossz a gyakorlatban ott helyben ott ahol történik a munka bemutatni azt?
Fejlesztés
Ez a módszert fejleszteni is lehet. - Melyik tantárgy az amelyet ehhez nem lehetne ide kapcsolni? A matematikától kezdve a történelemig amikor azt ismerhetik meg a diákok hogy honnan került a búza az országba stb. Ugyanakkor megtapasztalhatják a munka ízét, és hogy mennyi köszönettel kell hogy legyenek ha van kenyér az asztalon.
Magyarországon megindultak az úgynevezett erdei iskolák, ez is egy nagy elôre lépés azaz hogy oktatni másképpen is lehet. Ennek igen örültem amikor errôl értesültem.
Egy ellenvélemény!
- "Ezért sem lehet mindent az oktatási intézmények nyakába varrni. Ha a jól képzett mérnökök állás nélkül maradnak, ami manapság nem ritka jelenség, a társadalom felelőssége, nem a tehetetlenségé, hanem a lehetőségek hiányából adódik. Ekkor kezdődik el az átképzés, vagy külföldi munkavállalás és egy ilyen ördögi körből nem könnyű kijutni.- Eszti”
netkobzos
