Mesevilág
Régen félemet keltett
Most hó borít mindent
sietni nem lehet
és fenn a szürke felhôk
borítják az eget
rossz idô az nincsen
mondják itt a svédek
csak rossz ruha lehet
és rossz öltözékek
jól van mondom nekik
ti okosak vagytok
könnyû ezt mondani
mert igy megszoktátok
engem a télapó
sokszor megriasztott
sem ruhám hozzá illô...
a hideg zaklatot
de mostmár nem riaszt
engem csípôs foga
ez egy mesevilág
csak hosszú a kora
netkobzos
Comeniusféle
Egy új módszer különösen a pedagógusok számára a továbbképzés területén. Amit könyvekböl megtanulni nem lehet. - Egy svéd kitaláció.
Mi fán terem
az efféle
kitaláció?
tanulj másképpen
és legyél egy
munkanyomozó
a mesterek módszereit
egy új módszerrel
ellesheted
mit tanítani
egy tanfolyamon
alig hehet
megszervezik
hogy ott lehetsz
s a módszerét...
csak nézô vagy
de nyisd ki a
szemed s eszed
hogy csinálja?
mi a titka?
ha nyomozol
ott rájöhetsz
elötted játszódik
a folyamat nyitva
netkobzos
Kihasználatlan erôforrás
Egy elhanyagolt emberi tulajdonság?
El lehet képzelni
hogy szégyen nélkül
történhetett
az emberi evolúcó?
de hát miért
hallgat mégis errôl
a tudományosnak
tartott tradíció?
az emberi kultúrát
a szégyen ellenörizte
nem kellett rendörség
s talán a biróság se
mert egy kulturában
van szociális élet
és vannak határok
kívül a szégyen érzet
rehabilitálni kellene
hogy el legyen terjedve
s a törvény betatásához
rendôr sem kellene?
netkobozos
Hogyan lett az ember ember? Hiszen... amikor még rendörség sem volt... És talán nem i szükséges? - Egy világjáró tapasztalata.
amit a szülô/iskola elmulaszt
Elhibázott feladat
A szülôk arról vannak meggyôzôdve hogy a gyermekekbôl felnôtteket neveljenek. A feladat kicsit más, de azt elvégzi helyettük a suhanc világ.
Férfi akarsz lenni
vagy valami más?
kegyetlen lesz sorsod
a nevelô oktatás
identitásnevelés!
hát ez a tradíció
megtanít téged arra
hogy mi igazán a jó
férfi lettél-e már?
azt be kell bizonyítani
a férfiak elvárásainak...
azt kell kiharcolni
a sunhanc világ mostmár
érzed ellenôriz
és megdorgál ha kell
és talán büntet is
az identitásodat
a társad képezi
s a csoport hatalma
lást hogyan szent neki
ha leitta magát
akkor megtapsolják
érzi megszerezte
a férfi identitását
netkobzos
Nem mint vad élt
úgy nem lehetett
mert két lábon állt
és vadaskodás
így nem léztezhet
foga sem volt...
hogy vadat vessen
a vadászat
feltétele
hogy úgy élhessen
két lába volt
és két keze
és ami kellett
a kettôhöz
hogy volt esze
az ember mindég
kezet fogott
és egymásra
mint azt szokás
hagyatkozott
mert ember volt
és speciális
határozni képes
s az együttmüködéshez
volt lojális
a jellemzôje
nem aggresszió
és nem is lesz
nem errôl szól
az evolúció
netkobzos
Magyar virtus
A felelöség kultúrája az áldozatkultúra ellentéte
Kicsi voltam
rossz is voltam
az apám elött
az édeanyám
szoknyája mögé
elbújtam
de mivé lettem
mostanában
ha rosszat teszek
mást okolok
és meghúzódok
a gyávaságban
ha volna bennem
magyar virtus
ha bünöznék
nem bújok el
elvállalom
mint egy Krisztus
sajnálkozol
én feledtem
tudd meg akkor
hogy nem érdemem
ha megbüntettek
megérdemeltem
az én hibám
az én hibám
az emberi
méltóságomat
elveszteném ha
nem vállalnám
netkobzos
Megkezdôdött a kiút keresése
Eskilstuna 2010-01-01
Nem akartam az áldozat-kultúra esete lenni.
Az áldozat-kultúra jelensége
Mi az hogy áldozat-kultúra?
Érről írtam ezelőtt egy keveset. Ez azt jelenti hogy mindig mentegetni próbáljuk azokat/magunkat ha hibázunk. Azért vagyunk olyan rosszak mert... A mindig másra mutogatás jelensége. Az igaz ugyan hogy a másnak/a világnak is szerepe van a helyzetünk kialakulásában. De amikor teljesen elveszítjük a saját hatalmunkat/önmegbecsülésünket/öntudatunkat, és elfogadjuk az áldozat szerepét, akkor majd csak mutogatni vagyunk képesek.
Az áldozat-kultúra, ha jól megfigyeljük mindig jelen van az életünkben, formál minket és ma már alig vagyunk a tudatában annak hogy ennek a kultúra hatása alatt élünk.
Na, most mi lesz, amikor nyugdíjas lettem?
És mi lesz ha ilyen beteg maradok mint amiről ezelőtt írtam? Nem szeretek rágondolni de mivel ezt fontosnak találom írnom kell róla. Az az intés, hogy ne legyek a körülmények áldozata, nem elégséges. Mert nagyobb itt a probléma, ugyanis:
Ha az ember nem lát kiutat akkor könnyen azt hiszi hogy olyan nincs is
Az áldozat-kultúra amely körülvesz bennünket is hívogat mert ezt a fajta példát látjuk legtöbbször a magunk körül.
Én sem láttam kiutat
Az történt ugyanis hogy a mellrákos feleségem bajaival voltam elfoglalva és magammal nem volt időm(?) törődni. A feleségem sem akart áldozat lenni ezért megküzdött minden adott lehetőségéért hogy esetleg meggyógyulhasson. Erős volt a haláláig – nem vállalta az áldozat szerepét. A maga hibájának is tekintette, mert hogy nem ment el a szűrésre.
Én ugyanakkor, abban az időben, lettem ugyanis beteg a lábaimmal. Térdektől lefelé legyengültek és éjjeleimet a lábakban fellépő görcs kínozta. Ha jött a görcs akkor gyorsan fel kellet ugranom az ágyból és... és ezekben az időkben nem volt nyugvás. Már egy tolókocsit is beszereztem hogy az majd talán segít. Persze voltak orvosi látogatások is, de eredménytelenül, és ezekután persze én sem láttam a kiutat. De még mindig reménykedtem és nem akartam áldozat lenni.
Volt kiút csak akkor még én nem láttam azt!
A kiúthoz szükséges volt az hogy megtudjam azt amit nem tudtam. A kiutat először meg kell találni.
Évek teltek és most ott folytatom, hogy azóta kigyógyultam.
Itt a folyamatról kell néhány szót ejtenem mert ez – a kiútkeresés – általában egy folyamat. A kiút keresése a gondolatokban kezdődik és ott történik. Ott a gondolatokban kell hogy meglegyen a magyar virtus: Segíts magadon és az Isten is megsegít. Tehát tudatosítani kell magamban hogy ekkor még nem történt meg a választás – az volt a választásom hogy egyenlőre nem választottam. Élni is akarok tovább, de nem akárhogyan mert még sok szükség lehet rám. És ha fekvő beteg lennék akkor lefoglalok másokat is. - És mi lenne a társadalommal, ha a fele megbetegedne és a másik fele a gondozásukkal volna elfoglalva?
Az egészségügyre persze szükség van.
De nehéz a munkája, ha a páciensek nem veszik komolyan a segítségét s csak mint áldozatok keresik ott a segítséget. - Hát, majd az orvos segít! De hiába mondja ekkor az orvos hogy: ne dohányozz! De a páciens ha mint áldozat fogja fel magát – tehetetlennek érzi magát – és tovább folytatja; az orvos dolga hogy segítsen neki leszokni. Sőt ha azt is látja hogy az orvos maga is dohányzik, nem veszi komolyan az előírását.
Az áldozatot viselő dohányosok majd talán a tudománytól várják a segítséget hogy majd az segít valamikor egy könnyű módszer segítségével? Több esetet is lehetne felhozni itt, a hiábavaló orvosi tanácsokról stb. - de most csak arra akartam felhívni a figyelmet hogy a gondolkodással kell kezdeni a kiútkeresés folyamatát.
A legelső határozat amelynek meg kell születnie
Ez pedig arról szól, mégpedig hogy: én nem akarok az áldozat-kultúra szolgája lenni. Könnyebb lesz legalább meghalni is ha kell ha nem adom fel magamat. Ha megszületett ez a határozat akkor tudatosítani kell azt, hogy a kiút gyakran egy hosszú folyamat. Az esetemben több évet vett igénybe. - Ne azokra hallgass akik sajnálkoznak azon hogy milyen nehéz életmódot változtatni. Jusson eszedbe a magyar virtus!
Beszélünk az emberi méltóságról
Nem egyszer hallom hogy ez egy gyakran felmerült probléma. De hogyan lehet megtartani az emberi méltóságomat? Lehet ilyesmit törvényesen követelni? Csak akkor lehet emberi méltóságom ha törvényesen megkövetelem? - Ez a nem egy járható módszer – az áldozatok jellemzője az hogy követelőznek, és ez nem ad méltóságot.
Tehetek is ennek érdekében, ugyanis akkor, ha nem vállalom el az áldozat szerepét. Mert ha mégis elvállalnám, akkor, igenis akkor érezném azt úgy, hogy részben elvesztettem az emberi méltóságomat. És mint áldozat ugyanis abba a helyzetbe kerülnék hogy követelnem kellene azt. Ugyanis az áldozatok tulajdonsága az hogy követelnek és ez a két dolog együtt jár. Mert mint mondtam, az áldozatok szereplői a másokat stb. teszik felelőssé a bajaikért és ugyanakkor követelik hogy segítséget kapjanak. De ilyenkor a segítség sohasem és mégsem elég.
- A kiutat az embernek önmagával – mint aktív szereplő - kell kidolgozni/megvalósítani. Neked kell megenni ha éhes vagy. A kiutat, a kaját, a folyamat alatt kell megtaláni.
netkobzos
Eskilstuna 2010-01-01 netkobzos
Beköszönt az új év 2010
A nagy köszöntő lárma ellenére csendesen
Mint vendég jön hozzád
előre megmondja
bekopogtat nálad
itt vagyok fogadj be!
nem ismerlek, mondod
nem tudom ki vagy te
tudom hogy azt érzed
a bajt nem én hozom
illúzió csupán
ha engem káromolnak
hogy vannak gonosz évek
időt adok neked
hogy meggondold kérlek
mi a legfontosabb
ezt újra fontold meg
amit tenni akarsz
hogy miről szól az élet
is mutatok majd néked
ne zárkózz magadba
mint ki minden tudna
fogadd be ha jó lesz
ha magadénak érzed
Utópia
Az ismert Heynes a 30-as években azt hitte hogy a mai 50 -éveseknek csak néhány órát kell majd dolgozniuk naponta.
A hite szerint
a termelés által
jobb lessz jövômk
a technológia
- mint megváltó -
jön újításaival
mert az ember
fejlôdéséhez
idô is kell
hat munkanap
és lesz jó pihenés
a hetedikben
a világot is
kell megváltani
s hogy az meglegyen
kilenc napot
kell egyhéten
ledolgozni
túltermelés
a nyugati világban
és munkanélküliség
hát osszuk meg
és 5-napot töltsünk csak
a munkában
azóta gyorsult
a munka ütem
s az eredmény
mit reméltünk
a jó gyümölcs...
rossz klima terem
feledésbe ment már
az öt napos cél
több a munka
sztresszes az ütem
nem elég már
a nyugdíjhoz sem
netkobzos
A bûntettes képe
Milyen a te képed a bûnözôkrôl? - Egy rövid összefoglalás.
Voltak idôk
amikor úgy gondolták
a tesben van a hiba
s a testet kínozták
A testet tekintették, ahonnan ered a bûnözés oka. Ezért kell a testet büntetni és a gonoszságot onnan kiûzni. Ebben az idôben történtek a verések, kínzások stb. De ez nem sikerült.
Az idôk folyamán
amikor úgy gondolták
rosszul gondolkodik
s a cellába bezárták
Hogy mi mást tegyenek a bûnözôvel nem tudták, a verés ugyanis nem segítet. Reménykedtek tehát hogy meggondolja magát a magányában a zárkában. No meg olyan is volt hogy pl az angolok elvitték ôket örökre egy szigetre pl Ausztráliába.
De jöttek új idôk
amikor gondolták
a jobb körülmények
ôket megjobbítják
Ezek az idôk az 1800-as évek vége felé következtek be. Egy újdonság volt hogy nemcsak büntetni kell a bûnöst, hanem lehetôséget is adni neki a javuláshoz. Mivel a bûnözés okát ekkor a rossz szegény körülményekben keresték, tehát a jobb körülményektôl várták a javulásukat de ez sem következett be.
Más idôk jöttek
a bûnözés okát
a származásban
most keresték
Hogy kinek van joga az élethez az a származástól függöt. Ekkor voltak a zsidóüldözések és sok nemkívánatos csoportok kiirtása. A bûnözés eltávolításának egy radikális fajtája. - Ekkor volt az erôsnek igaza, aki gyenge az bûnös.
Az újabb idôkben
az egész világ bûnös
bûnösöket termel
s jött a kommunizmus
Egy idöre ekkor minden megváltozott. A bûnözôk sora kitágult, az igazságteremtés leple alatt. A vallás mint az ópium lett a népnek, és lett a minden szegénység/baj oka. A bûnözés oka gazdasági. Az egész társadalmat meg kell megváltoztatni?! Nem! Itt újat kell teremteni, ahol nem lesz bûnözés.
De újabb idôk jöttek
s új módszerek születtek
a bûnöst sajnáljuk
aztán rehabilitáljuk
A pszihológia terjedésének az idôszaka. Azt hiszik hogy a bûnözôk ezen módszerek segíségével javíthatók és jöttek ehhez új gyógyszerek is. A tudományban való hit idôszaka. A börtönöket is le lehet rombolni mert csak rossz hatással vannak a bûnözôkre.
Modern idôk
nincsenek eredmények
biztonságot követelnek
most már végre a népek
A szökések/rablások miatt stb, amelyek megriasztották a népet megmutatta hogy ez az út sem járható. A kis börtönöket felszámolják és nagyobbakat biztonságosabbakat építenek. - Nincs eredményes módszer a társadalomba való beillesztésekre. Tehetettlenség.
S ma már teljesen új a kép
ügynököknek tekintik ôket
az életvitelüket válasszák
a mások költségére élnek
A korábbi próbálkozások sikertelenek voltak. A bûnözôk nem javultak meg. Az életvitelüket maguk válasszák és egy tudatos élôsködô életmódot követnek.
És most növekvôben van
egy újabb kép léte
nem áldozat már a tettes
hanem egy psykopát képe
Ma már a sok fehérgallérosok is ide sorolhatók. Nem a szegénység vezérli ôket hanem a pénzvágy. Jellegzetes számukra az empátia hiánya. A terroristák.
netkobzos
A szent fa ünnepe 2009
Minden ötödik karácsonfát lopták
Klímaváltozás
influenza
globális felmelegedés
a Koppenhága
ajándék lett volna
az ajándékozás
nagy pocsékolás
s az ünnep fénye
ugyanakkor sok
szent fa lopás
töröm magam
mit vegyek neked
ez nem is öröm
mert megrendelni
az örömöt nem lehet
netkobzos
Az idô hol terem?
Mond meg ha bölcs vagy
Nincs idôm arra...
s ha volna is;
négy kezem
sem lenne elég...
az idô hol terem?
hol terem az idô?
megmondom sehol sem;
az idô az micsoda?
nem lehet tudni mert,
olyan dolog nincsen
az idô szerszám
a létezésünk része
a cselekedeteink
iránytûje, egyben a
hozzá tartozó része
a beágyazódásásunk
megteremtôje
a valóságba.
s az együtt mûködés
kikerülhetetlen kelléke
be kell osztani
apró részekre
s hogy el ne vesszél...
jön gyakran a te
segítségedre
netkobzos
Az egyik olvasóm így reagált erre:
Kedves Netkobzos!
Gondolkodom és még mindig gondolkodom.Hol terem az idő?
ínem vagyok bölcs, kérdésed sok kérdést vet fel bennem.
ími is az idő? a most, ami már csak a múlt mire leírom neked soraim? A jövő pedig mikor már te olvasod. De addigra mindez már múlt lesz.
Az idő örök forgása az életben is megvan. :)
A válasz?
Nem tudom.:)
Adina
Hol terem tehát az idô?
Az évet mint ismeretes beosztjuk hónapokra, hetekre, napokra majd órákra stb.
Az év eredete a föld forgása a nap körül. Ezt nevezzük napévnek.
Kezdetben az emberek a holdra figyeltek fel, hogy szabályosan megjelenik és váltakozik és lehetôséget adott kijelölni azt a pontot is ahonnan megindult az új keringése. Ezt a megújuló jelenséget nevezték egy hónapnak. Azt is észlelni tudták hogy tizenkét hónap jelensége után megismétlôdik az évszakok négy váltakozása (ebbôl ered a hold-év elnevezése). A nap megújuló váltakozásának a jelenségét is természetesen észlelni tudták(nappal és éjszaka elnevezések).
Ezen, a megújuló váltakozó jelenségek észlelése/érzése, lett az alapja az idôfogalomnak. Ezek a váltakozó jelenségek befolyásolni tudták az ember életét s ugyanakkor az ember tevékenységét – különösen a közös tevékenységét(szervezkedést stb) - s ezért, amikor tervezni is akartak, igényelték ismerni az elôre elvárt bekövetkezô változásokat is.
A durva folyamatokat be kellet osztani kisebbekre is. Ekkor és erre kezdték használni a napórát stb és a ma már az ismeretes modern órákat. Ez az idô-érzés, (különösen amikor az óra mutatóira nézünk) – amire nagy szükségünk van – a beosztással kifejlôdhetett s az idô fogalma tudatosult az emberben. Az idô ma már az a valami ami vezérel bennünket.
netkobzos
Tudod tartóztatni magadat?
Ha pénz kerül
a kezébe
nincsen nyugta
a fagyit megette
és nincs fagyija
és nincsen pénze
Spórolni kellene, mondja az apja
Mibôl spóroljak, válaszol a fia
Gyakori az ilyen válsz
Közelrôl is ismerek egy családot akiknek soha sincs pénze, akik mindent elfogyasztanak.
Spóroljanak? Mond meg mibôl?
mert a további válsz
Hiszen nincs mibôl! Majd ha lesz elég hogy majd spórolhatok!
És jön a vasárnap beülnek a kocsiba és elmennek a városba fagyizni. Egy fösvény sajnálatos alaknak érzem magam, amikor arra gondolok, hogy mégis lett volna mit megtakarítaniuk – miért sajnálom tôlük azt az örömforrást? - Spórolni lehet hacsak 10 forintot is minden héten. De az meg semmire sem megy, jön a válasz. De nem a mennyiségen van a lényeg.
Sok pénz kell a spóroláshoz?
Azokban az idôkben, amikor én nôttem fel, azt a reklámot kaptam, hogy spóroljak mert akkor vehetek kölcsönt a bankban. Ez így ment akkor, aki nem spórolt az nehezebben kapott kölcsönt. Akkoriban arra nem is gondoltam hogy micsoda fontos dolog volt ez a bank részérôl, mert ezáltal a bank a karakteremhez jutott . A személyiségemet ismerhette meg.- Így tudta meg a bank hogy megbízhat-e bennem. És mint szegény diák nem spórolhattam sokat.
Nevetséges úgye, de mégsem!
Miért lehetséges ez?
Ennek bizony tudományos alapja van ha hiszed ha nem. Egy igen régi kísérletek eredménye mutatja hogy ez így van. Ezt a kísérletet a 10-12 - éveseken végezték el. Próbáld ki te is ha van egy ilyen gyerek a közeledben.
Így csinálták a kísérletet:
Egyedül a gyerek egy szobában, az asztalon egy tányér és azon egy finom cukorka. A tányér mellett egy csengô.
Ezt kell mondanod neki: Ha tiz percig tudsz várni akkor kapsz tôlem egy helyett három cukorkát. Hogyha már nem tudsz többet várni akkor csengess, és akkor én bejövök és megeheted azt az egyet ami a tányéron van.
A tartózkodási idô váltakozott. Volt olyan gyermek amely ki tudta várni a 10 percet és volt olyan amely egy pillanatot sem.
Na és, mi lehet ennek a jelentôsége?
Az ember normálisan észre sem veszi a különbséget – hát csak ilyenek a gyerekek gondolja! De volt egy kutató aki felfigyelt erre, és éppen ennek a jelentôségére lett kíváncsi. Az eredmény a késôbiekben így mutatkozott meg: A 10-12 évesek amelyek a legtöbbig tudták tartózkodni magukat, azoknak sikerült legjobban az iskolai eredmény és az életük is sikeresebb lett. Azt hiszem, de nem tudom pontosan hogy ezt regisztrálták a negyven éves korukig. Az eredmény olyan világos volt hogy maga a kutató alig tudott hinni benne. A teszteléseket persze megismételték ugyanazzokkal az eredménnyekkel.
- Szinte hihetettlen hogy egy ilyen egyszerû tesztel prediktálni lehet a gyermek jövôjét!? Egy ilyen egyszerû és hasonló eljárással tesztelik tehát a bankok az ügyfelek megbízhatóságát, amikor a spórolásra buzdítják ôket. Akkoriban én ezt nem tudtam de most már megértettem, mert – nem tudván - engem is azzal mérlegeltek!
A bankok tudják hogy lehet...
Mert ha valaki szabályosan és rendszeresen gyûjti a pénzét, keveset is, valami célra akkor abban jobban megbízik a bank is és kölcsönt is biztonságosabban adhat neki. Ez így mûködött akkoriban - de hogy most mi van ezzel a tudománnyal nem tudom, mert most szerintem nagyon könnyû a pénzhez jutni. Az én idômben pedig nagyon nehéz volt.
Tehát nem mindég volt így mint most
Mint menekült csak egy szál ruhában érkeztem ide Swédbe. Itt az történt hogy tanulni akartam és ehhez pénz kellet. Az állam jóvoltábol kaphattam erre kölcsönt. De ugyanakkor nagy volt a lakáshiány is itt Stockholmban. Arra is kölcsön kellet de most már a banktól. De a bank hogyan adjon nekem menekültnek, akinek semmije nincs, kölcsönt. Spórolnom kellet a kevésbôl amit a tanulásomhoz vettem fel. Amikor végeztem, akkor kölcsönbôl és megtakarításból meglett a lakás is. Most már tudtam családot alapítani, amikor az egyik munkatársam segített ki kölcsönnel a nászútra. A feleségem is spóroló teremtés volt; így minden adóságaimat visszafizettük s a gyermekeinknek is jutott, mialatt az otthoni szüleimet is tudtuk segíteni.
A spórolás eredménye; pedig errôl, ennek a jelentôségérôl, akkor tudatosan semmi ismeretem nem volt. - Honnan jött a spórolás képessége - aminek ekkor igen nagy hasznát vettem – nálam? Örököltem?
Erre lettek azután a tudósok is kíváncsiak
Már akkor amikor belátták a tartózkodni képesség fontosságát az élet további folyamatára; azt a kérdést tették fel, hogy vajjon ezen tulajdonság, a 10-12 éveseknél egy veleszületett tulajdonság , vagy nevelni is lehet? - Itt most nem térhetek ki ezekre a kisérletekre de az eredmények nem aggasztóak. A tartózkodás erejét lehet javítani de a módszerére itt nem térek ki. Talán máskor.
Ennek a jelentôsége eddig
Az lehet ebbôl, hogy ismerd meg magadat. És ha nem tudsz spórolni akkor az talán nem a kevés pénz miatt van hanem...
Teszteld magadat. - Nagyon türelmetlen vagy a sorban?
netkobzos
Az idô hol terem?
Mond meg ha bölcs vagy
Nincs idôm arra...
s ha volna is;
négy kezem
sem lenne elég...
az idô hol terem?
hol terem az idô?
megmondom sehol sem;
az idô az micsoda?
nem lehet tudni mert,
olyan dolog nincsen
az idô szerszám
a létezésünk része
a cselekedeteink
iránytûje, egyben a
hozzá tartozó része
a beágyazódásásunk
megteremtôje
a valóságba.
s az együtt mûködés
kikerülhetetlen kelléke
be kell osztani
apró részekre
s hogy el ne vesszél...
jön gyakran a te
segítségedre
netkobzos
A változtatás nehézségei
A civil szervezetek jelentôsége az iskola fejlôdésében
Mit kell tudni az ilyen intézményekrôl mint az iskola?
Egy intézmény azt teszi mint, minden ember, azaz te is, hogy a maga körül berendezkedni törekszik. Egy a honfoglaláshoz hasonló tevékenység áll be. És amikor valaki vagy valami kívülrôl szeretné megváltoztatni a szervezetet akkor az egy azokból természetes ellenállásba ütközik. - Ezért nehéz még akkor is ha arra szükség volna rá, megreformálni egy szervezetet.
Tehát az iskola is nehezen tud megváltozni és önmagától különösen. Igen, egy szükséges reformot országszerte egyszerre szinte lehetetlen véghezvinni. És itt ilyenkor a politikai hatalomban is vannak a természetszerû és még az elvi ellenállások is. Amikor a nép a politikát szidja akkor talán igaza is van hogy sietni kellene de... Az országos reformokra ezért várni kell a megfelelô idôpontra még a politikusoknak is bárhogy is akarnák ôk is. - Miért?
Mert az ilyen változásokra elôször meg kell szerezniük a mandátumot, ezt pedig a hatalomért való küzdelemben szerezheti meg a kórmányzó párt.
Az iskola ebben az esetben egy kényes ügy a politika számára. A politikusok is tudják mint mindenki azt hogy az emberek alap vetô követelménye/igénye hogy egyenlôen bánjanak vele vagyis a gyermekeivel is. Mindenütt az országban ugyanazt, ugyanúgy ugyanolyan körülmények között kell megvalósítani a fôcél. Be kell látni hogy nem a rosszakarat – csak nem volnának bolondok – vezérli ôket ha nem sikerül, hanem egészen más nehézségek. - Különbség van a között hogy „mit akarnának” megvalósítani és hogy „mit lehet”.
Egy óriási feladat
Az egész ország iskolai rendszerének a megváltoztatása, ha erre szükséges is lenne, egy kórmány 4 év alatt nem képes. Ehhez ett forradalomra volna szükség.
Még az alapvetô hiányokat is nehéz pótolni. Példaul még mindég nincs az egyetemen egy tanszék amely a megújuló energiákkal foglalkozna. Nincs alapszak ezen a téren Magyarországon – hát ilyen is lehet? És hol van azután az a réteg amely terjesztené ezeket a fontos gondolatokat stb.? Hogy hogyan lehet tojást sütni a napon azt már a kis iskolában is tudni kellene! - Jó lenne azonban tudni hogy miért ez a nagy lassúság!
Egy olvasóm javasolta
„A gyerekeket inkább képességeik szerint kellene csoportosítani. Könnyebb dolga lenne a diákoknak és a pedagógusoknak is, mert a gyerek tempójának megfelelően haladhatnának. Egy gyengébb tanulónak több sikerélménye lenne, a jóknál meg nagyobb lenne a húzóerő. - Eszti”
ilyenfajta országos átalakulás azt hiszem még nem valósítható meg.
Azonban az van, legalább itt Swédben hogy az iskolák nem államiak. A kórmány elôkészíti az általános követelményeket központi úton de az iskolai program véghezvitelét a város (Kommun)helyben rendezi.
Ilyen esetekben a helyi iskola megtehetné az effajta berendezkedést.
Az ötlet jó
Szerintem is jó az ötlet és próbaképpen különbözô helyeken meglehetne valósítani is. De itt megint az iskolai berendezkedés stb ellenállásával kell küzködni.
Swéd megoldás
A meglévô iskolát nagyjából menetelnek a megszokott vágányban kisebb reformokkal elfoglalva. Az igazán új fogásokat egy új iskolai létesítményekben hajtják végre, privát úton. A gondolat az hogy majd az eredmény fogja megmutatni az újfajta iskolai rendszer értékét. De ez sem megy ellenállás nélkül. A nép szívesebben fogadd el egy közepes teljesítményt ha egyenlô a mindenki számára. - Úgye furcsa az ember? Ilyenkor a csoportegoizmus a hátráló tényezô.
Az effajta próbálkozások mégis megtörténnek és azt hiszem hogy már megindultak a Magyarban is. Ezen fejlôdés meggyorsításában szorgoskodhatnak a civil szervezetek amelyek jelentôsége megnôlt az utóbbi idôkben. Együtt könnyebb leküzdeni a nehézségeket.
netkobzos
Aki lemarad a versenyben az kimarad
Reformálni kellene a versenyszellemet
Van egy kis unokám
Natalja a neve, 7 éves és nagyon szeret. Szeret játszani velem és örül ha gyôz felettem. Nyertem mondja és kivirul az arca. Ügyes voltál mondom neki.
Miért is említem ezt most?
Azért mert bizonyos szintig/életkorig ösztönösen is helyesnek tartjuk betanítani a gyermeket hogy versenyezzen és eredményeket is érjen el. A siker élményének az élvezete stimulálja a fejlôdését. Eddig talán nincs is vélemény különbség közöttünk.
Újonnan végzett mérnökök
Az élet további szakaszában változtak a felfogások azt illetôen hogy hogyan tovább nevelni az ifjúságot. A pedagógiai módszerek is váltakoztak; volt a pofozás, mint az én idômben és volt a elvek szerinti nevelés, majd a szabad nevelés hogy említsek néhányat.
Ma már a versengésre helyezik a hangsúlyt – ki a legjobb az osztályban - amikor az iskola mint szûrô szolgál hogy kiválassza a legjobbakat. Természetesen ezt nem mondhatja ki így nyiltan de ez történik a valóságban és ezzel tisztában is vannak akik ezzel foglalkoznak.
A pedagógiai kiképzés is a csúcsán van és a pedagógusok is becsületesen és önfeláldozóan sokat dolgoznak stb de....
De mégis megdöbbenve tapasztaljuk hogy itt nincs valami a rendjén az iskola területén. Az alapvetô készségekben általánosan/közepesen is nagyok a hiányosságok. Erre már komolyan kezdenek felfigyelni.
És mint példát említettem – korábban – ekkor, az iskolára vetve tekintetemet feltettem a kérdést, hogy vajon miért, az újonnan az egyetemen végzett mérnökök sem tudnak magukkal mit kezdeni. A munkára várnak csak mert kimaradtak a versenybôl?
Vannak olvasóim akik ezt elfogadottnak tekintik és a problémát a társadalomra/kórmányra stb hárítják. De itt a társadalomnak/az iskola intézményeinek is tudni kellene elôször hogy mit tegyenek. Itt valahol felakadt a tudomány.
Félreértés ne essék
Félreértés itt ne essék itt azért, hogy én az újonnan kiképzett mérnökökre szeretném helyezni a fókuszt, és ôket okolni a reménytelen helyzetük miatt. De mivel én az iskolára helyeztem a fókuszt – mert már ott kellett volna egy vállalat indítását megtanulniuk - jöttek az ellenvélemények. Ezek az ellenvélemények védik az iskolát és a társadalomra helyezik a fôhangsúlyt mert kevés a pénz, több pedagógus kellene stb a probléma orvoslása érdekében.
Nemcsak magyar vélemény
Hasonló véleményeket hallok itt Swédben is – pedig itt nem lehet direkt pénzhiányról beszélni - de mi lehet ennek a jele? Annak, hogy itt is érzik hogy itt nincs valami rendben az iskolával kapcsolatban. De éppen az iskolát/vagy az iskolázást még sem merik kiemelni mint a helyzet legfôbb okának. - Miért mondják hogy majdnem megszakadnak de nincs meg az elvárt eredmény?
Nos az iskolának nagy a tekintélye itt is, habár ez itt sokat változott. A verbális tehetségûk is nagyon kifejlett és így eredményesek is lettek az iskola védelme érdekében. Az iskola így könnyen és szívesen a másra mutogat; pl a szülôkre, a rossz társaságra, a médiára a drogokra stb. - Természetesen mindebben vagy egy garas igazság is, de...!
Végül
Végül is summázva a dolgot az iskola tehetettlen és már oda is eljutottunk – ami már egy nagy eredmény - hogy ezt elismerni is képes. S ha már ide jutottunk akkor megindulhat a valamiféle fejlôdés. De még mindég ott tartunk hogy a szülök is tehetettlenek és belenyugszanak - panaszkodva ugyan - de minden marad a régiben. - Most a civil próbálkozások az a fejlôdés mozgatói, rájuk igen nagy szükség van.
Energiatakarékossági szakma a felújuló energiák tekintetében még az egyetemen sincsen pedig már ott kellene lennie apránként a kis iskolában.
A netkobzos merészel az iskolára fokuszálni
Ezért támadnak, de...
Aki lemarad
a versenyben
az könnyen
kimarad
netkobzos
Aki lemarad a versenyben az kimarad
Reformálni kellene a versenyszellemet
Van egy kis unokám
Natalja a neve, 7 éves és nagyon szeret. Szeret játszani velem és örül ha gyôz felettem. Nyertem mondja és kivirul az arca. Ügyes voltál mondom neki.
Miért is említem ezt most?
Azért mert bizonyos szintig/életkorig ösztönösen is helyesnek tartjuk betanítani a gyermeket hogy versenyezzen és eredményeket is érjen el. A siker élményének az élvezete stimulálja a fejlôdését. Eddig talán nincs is vélemény különbség közöttünk.
Újonnan végzett mérnökök
Az élet további szakaszában változtak a felfogások azt illetôen hogy hogyan tovább nevelni az ifjúságot. A pedagógiai módszerek is váltakoztak; volt a pofozás, mint az én idômben és volt a elvek szerinti nevelés, majd a szabad nevelés hogy említsek néhányat.
Ma már a versengésre helyezik a hangsúlyt – ki a legjobb az osztályban - amikor az iskola mint szûrô szolgál hogy kiválassza a legjobbakat. Természetesen ezt nem mondhatja ki így nyiltan de ez történik a valóságban és ezzel tisztában is vannak akik ezzel foglalkoznak.
A pedagógiai kiképzés is a csúcsán van és a pedagógusok is becsületesen és önfeláldozóan sokat dolgoznak stb de....
De mégis megdöbbenve tapasztaljuk hogy itt nincs valami a rendjén az iskola területén. Az alapvetô készségekben általánosan/közepesen is nagyok a hiányosságok. Erre már komolyan kezdenek felfigyelni.
És mint példát említettem – korábban – ekkor, az iskolára vetve tekintetemet feltettem a kérdést, hogy vajon miért, az újonnan az egyetemen végzett mérnökök sem tudnak magukkal mit kezdeni. A munkára várnak csak mert kimaradtak a versenybôl?
Vannak olvasóim akik ezt elfogadottnak tekintik és a problémát a társadalomra/kórmányra stb hárítják. De itt a társadalomnak/az iskola intézményeinek is tudni kellene elôször hogy mit tegyenek. Itt valahol felakadt a tudomány.
Félreértés ne essék
Félreértés itt ne essék itt azért, hogy én az újonnan kiképzett mérnökökre szeretném helyezni a fókuszt, és ôket okolni a reménytelen helyzetük miatt. De mivel én az iskolára helyeztem a fókuszt – mert már ott kellett volna egy vállalat indítását megtanulniuk - jöttek az ellenvélemények. Ezek az ellenvélemények védik az iskolát és a társadalomra helyezik a fôhangsúlyt mert kevés a pénz, több pedagógus kellene stb a probléma orvoslása érdekében.
Nemcsak magyar vélemény
Hasonló véleményeket hallok itt Swédben is – pedig itt nem lehet direkt pénzhiányról beszélni - de mi lehet ennek a jele? Annak, hogy itt is érzik hogy itt nincs valami rendben az iskolával kapcsolatban. De éppen az iskolát/vagy az iskolázást még sem merik kiemelni mint a helyzet legfôbb okának. - Miért mondják hogy majdnem megszakadnak de nincs meg az elvárt eredmény?
Nos az iskolának nagy a tekintélye itt is, habár ez itt sokat változott. A verbális tehetségûk is nagyon kifejlett és így eredményesek is lettek az iskola védelme érdekében. Az iskola így könnyen és szívesen a másra mutogat; pl a szülôkre, a rossz társaságra, a médiára a drogokra stb. - Természetesen mindebben vagy egy garas igazság is, de...!
Végül
Végül is summázva a dolgot az iskola tehetettlen és már oda is eljutottunk – ami már egy nagy eredmény - hogy ezt elismerni is képes. S ha már ide jutottunk akkor megindulhat a valamiféle fejlôdés. De még mindég ott tartunk hogy a szülök is tehetettlenek és belenyugszanak - panaszkodva ugyan - de minden marad a régiben.
A netkobzos merészel az iskolára fokuszálni
Ezért támadnak, de...
Aki lemarad
a versenyben
az könnyen
kimarad
netkobzos
Honnan jön a kenyér?
Újdonságok az iskolai munka terén
Ez nem az iskola dolga. Nekünk tanítani kell.
Mire? Hát ahogy azt eddig is tettük!
Ahogy eddig is csináltuk
- Ahogy eddig is csináltuk csak talán jobban. Tehát azon az úton amelyen eddig haladtunk csak többet és jobban ha lehet.
Igen ám, de már sokan észreveszik hogy ez így tovább nem mehet. Baj van itt is Swédben mert a tanulók képessége romlik es erre már a politikusok is felfigyeltek. Baj van a renddel is, a tanítók/tanárok túlterheltek és a diakok frusztáltak.
- Mi hasznunk van ebbôl? kérdezik a fiatalok?
Mi tehát a probléma?
Az iskola adagolja a tudást apránként, úgy és olyanképpen hogy a diák megtanulja a részecskéket de hogy ennek mi haszna az életben nem tudja. Az élettel való összefüggéseket nem kapja meg. Amikor tudatosul ez a probléma akkor felvetôdik a következô kérdés.
- Mire kell hogy tanítson az iskola?
- Az életre persze! De úgy tudjuk hogy ezt tettük eddig is.
Ezt a választ pontosítani kell hogy megértsük a problémát és a kivezetô utat.
- Hogy sikeres legyen az életünk. Azaz hogy túlélni tudjuk a nehézségeket is.
Ez a válasz már valamivel többet mond. Így gondolták ezt Finnországban és onnan jön a következô megoldás/példa. - Itt sem a pénz hiányában látják a szükséges változások szükségességét, mert ott helyeben ahol az iskola van ott a közelben megtalálhatók az életfolyamatok is.
Mire kell tanítani a fiatalokat?
- Az összefüggésekre! Tehát másképpen is kell oktatni mint eddig. Nem jobban hanem másképpen is.
Tehát nem nehéz kitalálni hogy mihez fogtak hozzá. Egy külön tantárgy lett az élet összefüggéseinek a bemutatása, nem valami filmen hanem a gyakorlatban is. - Ki kell menni a paraszthoz egy egész napokat és látni hogy hogyan dolgozik stb.
- Honnan jön a kenyér?
És milyen folyamatokon esik át a búzaszem, a paraszt munkájától kezdve azaz még a kutató intézettôl kezdve is – ahol nemesítik a búzát - amíg az asztalra kerül. - Azt hiszitek talán hogy a diákok ásítoznak ekkor az unalomtól? Igen, talán nyavalyognak, azért mert nem bírnak gyalogolni egy-két órát, de ezért is az iskola felelôs, tehát engedni kell ôket gyalogolni is. - És miért lenne rossz a gyakorlatban ott helyben ott ahol történik a munka bemutatni azt?
Fejlesztés
Ez a módszert fejleszteni is lehet. - Melyik tantárgy az amelyet ehhez nem lehetne ide kapcsolni? A matematikától kezdve a történelemig amikor azt ismerhetik meg a diákok hogy honnan került a búza az országba stb. Ugyanakkor megtapasztalhatják a munka ízét, és hogy mennyi köszönettel kell hogy legyenek ha van kenyér az asztalon.
Magyarországon megindultak az úgynevezett erdei iskolák, ez is egy nagy elôre lépés azaz hogy oktatni másképpen is lehet. Ennek igen örültem amikor errôl értesültem.
Egy ellenvélemény!
netkobzos
Sexuális ôrület
Az internet kokainja
Egy szép család volt
a három gyerekkel
a szülôk elváltak
jaj mi lesz ezekkel?!
miért a nagy szégyen
miért oly mély a seb?
nem tudta abbahagyni
a pornó ölte meg
az ôrületbe viszi
magát tönkreteszi
mindent mit alkotott
a mélybe süllyeszti
elfordulnak tôle
titkolják ismerik
egy perverz barátsága
minek is az nekik
az asszony észrevette
a titkát felfedte
és vajjon hová vezet...
kit és hogyan szeret
betkobzos
