Svéd feleségem volt és a magyar nökröl nincsenek tudatos tapasztalataim. Az elsö lány amely szavai belém vésödtek az emlékezetembe egy német turista lány volt az Alpokban ahol éppen mint tanuló erdészeti útépítéssel foglalkoztam. Azt hiszem hogy azt találtam mondani neki hogy:
- Ich liebe dich! erre azt felelte.
- Das sagt man nincht, das tut man.
Hát ezt meg hogyan? Mit csináljunk vagy csináljak? Nekem ezt még sohasem mondták így pedig úgy 20 éves lehettem. Szeretkezni nem akart. És pénzem nem volt meghívni öt valahová de leveleztünk egy ideig és azután megállt a kapcsolat. Mire gondolhatott? Ezt csak később értettem meg.
A feleségemtöl persze, töle igazán megtanultam hogy ha csak mondom hogy... akkor az levegö. Tehát tenni kell valamit és ahhoz hogy tenni tudjak valamit, amit öt érdekelte, azért sokat kelett tanulni. Mert gondolom most melyik nö akar egy fiúhoz férhezmenni aki nincs felkészülve a család fenntartásához. Különben mondhatod neki reggeltöl estig hogy így meg úgy szereted ha lusta vagy és elvárod hogy majd a szerelem helyettesíti a családért való munkát akkor.... Egy normalis nö ilyenbe nem megy bele. Az ilyen módra elhitegetni a fiatalokat könnyelmüség. De a szerelem belevihet egy ilyen csapdába. De ki az aki erröl megtanította a fiatalokat hogy így tönkremehetnek. Csak egy a szerencsém csillagának köszönhetem vagy egy örzö anyalnak hogy nem túl felkészületlenül házasodtam.
És akkor amikor ezen a topikan a szeretröl van szó mint szügséges kelléke a családi életnek akkor hogy megtörténjen az egyensúly teljesen megfordítom a dolgot. Minden ott kezdödik hogy tenni kell valamit hogy szeressenek. Tehát a szeretet a cselekvésböl következik és a cselekvés feltétele hogy tudni kell azt hogy mit kell cselekedni. Ilyen a folyamat és nem ellenkezöleg. Tehát egy család jövöje nem úgy alapozódik/lehetséges hogy van szeretet, hanem úgy hogy vannak normális tettek amelyekböl fakadhat a szeretet és a szerelemre is érdemes.
Itt tehát megfogalmazás nagyon fontos nehogy félreforduljon gondolat. Mert ha úgy fogalmazunk hogy a szerelemböl vagy a szeretetböl indulunk ki, ami megvolt kezdetben ugyan, de már nincs, akkor minek küzködni. Miért? Mert ha nincs szeretett akkor mi értelme a házas életnek? Tehát elmegyek oda ahol szeretnek. Ès ha már elmentem oda akkor minek a régi kötelék? És mindez csak azért mert; vagy hazudtak nekünk, vagy önmagamat csaltuk meg azzal, hogy a szerelem és a szeretet majd mindent megold. - Nem old meg mindent!!!
netkobzos
