Kínos! - Gyerekek, mikor leszünk felnöttek?
- Ne sértegess!
- Bocs, de nem akartam...
- Fogd be a szád inkább! Nem érdekel a bocsánatod!
Az ölembe dobta a parazsat! Pedig éreztem hogy ivott. De szólni nem érdemes mert...
Mert ha szólnék akkor is az én hibám, az hogy éppen ott voltam és éppen akkor... Lassan az én hibám mert élek mert ha nem élnék akkor... Akkor bizony nem történt volna meg a konfliktus.
De bárhogy is volna a dolog akkor sem az ö hibája hanem; a családi körülményeké, a pálinkáé, a drogé, az iskoláé és természetesen ezé a ronda társadalomé meg a kórmányé, mert most a tengerparton lehetne ha többet keresne stb stb. Mások a diszkriminálásra mutogatnak avagy csak a sors üti öket és egyszerüen nincs szerencséjük ebben a világban.
Az emberek menekülnek a felelöségtöl és rohamosan növekednek az ebböl eredö "igazságtalanságok"/perelgetések amelyeket persze a társadalonak kell kiigazítani. - A gyermek szalad az anyjához.
Mi ennek az oka? Egy svéd teológus Ann Heberlein (Lund) szerint a sérödékenység mintha az emberek új szórakozása lenne. Ha megsértödöm akkor nem kell felelni azért amit tettem, hanem az öledbe rakom a parazsat, és lehetek mint gyerek aki a segíségedre/lojalitásodra szorul és nem a dorgálásra
Egy sértettet tudjuk nehéz vigasztalni is. Simogatni kell az érveit ellentmondás nélkül. Ha egy beszélgetésbe keveredsz valakivel és ha valami nem tetszik neki akkor egy sértödéssel pontot tehet a további érvelésnek. Minden a te hibád lesz mert megsértetted öt és neked kell megérteni ezt. Mert öt nem az érveléseid érdeklik hanem az hogy nem akarja meghallgatni azt amit mondani akarsz mert nem tetszik neki. Sértödékenységével határozottan véget vethet a vitának, mondja Ann Heberlein. A jó érveid is ha volnának nem érdeklik öt.
És sose szabad a sértödöttne azt mondani hogy: "Bocs! De talán félreértettél engem, és nem akartam.... Az ilyen szavak nem érdeklik. Mond inkább: " A kutyus fülét is. Le a kórmánnyal!" ha éppen arra panaszkodott, mert hát...
Valahogy nem akarunk felnöttek lenni hanem a gyermekvilágba menekülünk ahol nem kell felelöséget vállalni a tetteinkért. - De mi lenne ha mindenki gyerek akarna lenni? Verekedések mint a gyerek között.
Nem az embereket akarom szidni ha azt gondoltad. Mert nem könnyü felnötnek lenni sem és felelöséget vállani ha ez túl nehéz és környékez az apátia, vagy azért mert mi sem tanultuk meg. 2szer1- et megtanultuk az iskolában de hogyan konfliktusokat megoldani azt persze nem. Mégiscsak valaki hibája ez ugye? És akik hibája az persze az övék sem mert..., mert nekik is van ezer kifogásuk.
Elégedjünk meg akkor azzal a szórakozással hogy szidjuk a fiatalságot. Nem? - De hiszen ök is csak azt csinálják amire megtanítottuk öket!!!
netkobzos
