"Minden embernek egyforma joga van a föld hátán járni, a levegôt szívni, az istent apának szólítani.- Gárdonyi Géza.
Hol kezdôdik a hátrány? - Mit tehetünk a jogainkkal?
Amikor ezt a fogalmat használja a média általában a cigányokra utal. Csaknem olyannyira gyakori az erre való utalás amire úgy érzem hogy kisajátított lett a kifejezés az ô számukra. De mindegy, lehet hogy félreértettem.
Ugyanis nemcsak a cigányok hátrányos helyzetûek. Én is voltam az pedig nem vagyok cigány. És mivel nem vagyok szakos sem és szociológus csak magamról tudok szólni.
Laikus szemmel minden újszülött hátrányos helyzetû. Ahhoz hogy fejlôdni tudjon a környezet/család lehetôségeitôl függ majd elsôsorban. Nos, szeretettben volt részem bôven de a tudatlanságban és a szegénységben is. De nem is a szegénység volt itt a fôprobléma. A szegénység miatt senki sem lesz rossz állampolgár gondolom én. A fôprobléma amely nagyban volt meghatározó az volt a tudatlanság.
Csak egy rövid példát erre. A parasztok ekkor egy olyan fajta szôlôt termesztettek a vidéken amely borából "buták" lettek. A "buta palóc" és a "buta paraszt" megjegyzések talán innen erednek. Mit tudtam én errôl és mit tudott apám. Az apám bor fogyasztása már genetikailag is befolyásolhatta, már a születésemkor, az én képességeimet/fejlettségemet. - Rossz a gyerek, mondogatta anyám mert nem bírt velem. - Miért volt ez?
A tudatlanság eredményeirôl – már a kis koromban - sokat tudnék mesélni.
A hátrányos helyzetûeknek szerintem sok oka van de a tudatlanság a legnagyobb. A jogaink tudatában vergôdni...
netkobzos
