Rendszerváltás mentalitás váltás nélkül.
De milyen mentalitásra volna szükség?
A kommunista társadalomban nem volt lehetőség az önálló gondolkodásra. Egy tulajdonság amit kedveltek az az engedelmesség volt. Dolgozni, tanulni azt lehetett amit az ember kezébe adtak. Nem csoda hogy ezek a körülmények az áldozatkultúra kedvező megalapozását megszokását szolgálták.
Sokan – és ami nagyon aggasztó – hogy még ma is, a már huszonéveseknél is, megmaradt ez a kultúra. Nem tudják hogy mit tegyenek a szabadságukkal s a másoktól várják a megoldásokat. És mivel ez a mentális betegség még mindig megvan a társadalomban tenni kellene valamit. - Az ilyen helyzetben különösen szükség lenne ha pl az értékrend serkenteni tudna a megoldások kereséséhez. De itt jó példákra lenne szükség. - Hogyan – milyen itt a módszer – kell keresni és megtalálni a kiutat?
A kiút keresésének az egyik feltétele
Itt gondolom a tudatosítással kellene kezdeni a felvilágosítást. Azaz azt megértetni, hogy a tehetetlenség az áldozat kultúra tudatos vagy begyakorolt eredménye. A fiatalok nem lusták hanem olyanok amikké nevelve lettek. Az áldozatkultúra rabjaivá.
Az áldozatkultúra hatásairól kell felvilágosítást terjeszteni; a diagnózisát ismertetni.
De ez mégis csak a kezdet. A fiatalok gondolkodásmódját kell megváltoztatni pl a kiútkeresés módszerével. Pl ahogy én itt a saját keserves keresésem keresztül próbálok bemutatni.
Ez azért szükséges mert nem elég csak rámutatni a hibákra pl a gondolkodásban. Azt is szükséges bemutatni hogy hogyan lehet másképpen és eredményesebben gondolkodni.
Az én kiútkeresésemben odáig jutottam eddig hogy:
Valószínûleg a bor tartalmában van a magyarázat.
Tehát ekkor már a lábaim begörcsölését a borfogyasztással hoztam kapcsolatba. Mert mielôtt ez így lett – arra gondolva – és ez lett a szokás akkor nem fájtak a lábaim. Tehát miért most?
De hogyan találjam itt meg a kiutat? Feltettem a kérdést: Mi lehet az a borban ami elôidézhette a görcsöket? Elmentem az orvosomhoz és elôadtam hogy a borra gyanusítok és hogy szeretnék kémiai vizsgálatotokat a vérem tartalmát illetôen. De az orvos nem talált okot arre tehát elvetette a feltevést. - Ha fejfájásaim lettek volna a borfogyasztással kapcsolatban akkor talán inkább. Sôt a bor fogyasztás mértékletesen hasznos is volt a számomra.
Mivel az orvos nem segített elmentem oda ahol a bort vásároltam és ott kértem a kémiai vizsgálatot. Mármint a bor kémiai tartalmát illetôen. Persze ott is csak furcsán tekintettek rám. Ilyesmit még senki sem követelt tôlük.
Itt nincs kiút mert az orvostudomány is kizárta ennek a lehetôségét hogy a borban keresse a megoldást. - A problema csak az hogy nekem fáj! Tehát mozdulnom kell valahogy.
A negyedik kulcseset.
A helyzetem most beláttam megnehezült mert a továbbiakban találgatnom kellett. De történt velem az ilyesmi a mult idôkben amely megerôsítette most az összefüggés lehetôségét. Visszagondolva a történtekre rájöttem hogy több évvel ezelôtt amikor meglátogattam az egyik rokonomat, onnan hazajövet kellmetlen görcsöket kaptam a lábamban az autóbuszban. Eszembe jutott az is hogy a permetezésrôl is beszélgettünk. És amikor megtudtam a szer nevét a réztartalma is mint hatásos vegyület is a porondra került. Ez azért lett most érdekes mert mostanában éppen a rézre irányult az érdeklôdésem. A rézrôl ugyanis megtudtam hogy görcsöket okozhat.
A kiútkeresés egyik sajátossága hogy azt kell megtudni amit nem tudunk. Ha már oda jutottam hogy az orvos sem tudja akkor legalább azt tudtam meg. Mert addig az orvostudományban bíztam hogy megoldja a bajomat. A kulcseset segített itt tovább lépni.
A tanulság ebben az is hogy senki más nem teheti meg helyetted a dolgot. Mások segíthetnek de neked kell megtalálni a kiutat persze ez idôbe is telhet. És ezt kell tudatosítani a kiút keresôknek. Tehát meg kell keresni azt amit nem tudunk vagy mások sem tudnak csak azért hogy lehessen eredményesebben tovább lépni.
folytatás köv.
netkobzos
