A változtatás nehézségei
A civil szervezetek jelentôsége az iskola fejlôdésében
Mit kell tudni az ilyen intézményekrôl mint az iskola?
Egy intézmény azt teszi mint, minden ember, azaz te is, hogy a maga körül berendezkedni törekszik. Egy a honfoglaláshoz hasonló tevékenység áll be. És amikor valaki vagy valami kívülrôl szeretné megváltoztatni a szervezetet akkor az egy azokból természetes ellenállásba ütközik. - Ezért nehéz még akkor is ha arra szükség volna rá, megreformálni egy szervezetet.
Tehát az iskola is nehezen tud megváltozni és önmagától különösen. Igen, egy szükséges reformot országszerte egyszerre szinte lehetetlen véghezvinni. És itt ilyenkor a politikai hatalomban is vannak a természetszerû és még az elvi ellenállások is. Amikor a nép a politikát szidja akkor talán igaza is van hogy sietni kellene de... Az országos reformokra ezért várni kell a megfelelô idôpontra még a politikusoknak is bárhogy is akarnák ôk is. - Miért?
Mert az ilyen változásokra elôször meg kell szerezniük a mandátumot, ezt pedig a hatalomért való küzdelemben szerezheti meg a kórmányzó párt.
Az iskola ebben az esetben egy kényes ügy a politika számára. A politikusok is tudják mint mindenki azt hogy az emberek alap vetô követelménye/igénye hogy egyenlôen bánjanak vele vagyis a gyermekeivel is. Mindenütt az országban ugyanazt, ugyanúgy ugyanolyan körülmények között kell megvalósítani a fôcél. Be kell látni hogy nem a rosszakarat – csak nem volnának bolondok – vezérli ôket ha nem sikerül, hanem egészen más nehézségek. - Különbség van a között hogy „mit akarnának” megvalósítani és hogy „mit lehet”.
Egy óriási feladat
Az egész ország iskolai rendszerének a megváltoztatása, ha erre szükséges is lenne, egy kórmány 4 év alatt nem képes. Ehhez ett forradalomra volna szükség.
Még az alapvetô hiányokat is nehéz pótolni. Példaul még mindég nincs az egyetemen egy tanszék amely a megújuló energiákkal foglalkozna. Nincs alapszak ezen a téren Magyarországon – hát ilyen is lehet? És hol van azután az a réteg amely terjesztené ezeket a fontos gondolatokat stb.? Hogy hogyan lehet tojást sütni a napon azt már a kis iskolában is tudni kellene! - Jó lenne azonban tudni hogy miért ez a nagy lassúság!
Egy olvasóm javasolta
„A gyerekeket inkább képességeik szerint kellene csoportosítani. Könnyebb dolga lenne a diákoknak és a pedagógusoknak is, mert a gyerek tempójának megfelelően haladhatnának. Egy gyengébb tanulónak több sikerélménye lenne, a jóknál meg nagyobb lenne a húzóerő. - Eszti”
ilyenfajta országos átalakulás azt hiszem még nem valósítható meg.
Azonban az van, legalább itt Swédben hogy az iskolák nem államiak. A kórmány elôkészíti az általános követelményeket központi úton de az iskolai program véghezvitelét a város (Kommun)helyben rendezi.
Ilyen esetekben a helyi iskola megtehetné az effajta berendezkedést.
Az ötlet jó
Szerintem is jó az ötlet és próbaképpen különbözô helyeken meglehetne valósítani is. De itt megint az iskolai berendezkedés stb ellenállásával kell küzködni.
Swéd megoldás
A meglévô iskolát nagyjából menetelnek a megszokott vágányban kisebb reformokkal elfoglalva. Az igazán új fogásokat egy új iskolai létesítményekben hajtják végre, privát úton. A gondolat az hogy majd az eredmény fogja megmutatni az újfajta iskolai rendszer értékét. De ez sem megy ellenállás nélkül. A nép szívesebben fogadd el egy közepes teljesítményt ha egyenlô a mindenki számára. - Úgye furcsa az ember? Ilyenkor a csoportegoizmus a hátráló tényezô.
Az effajta próbálkozások mégis megtörténnek és azt hiszem hogy már megindultak a Magyarban is. Ezen fejlôdés meggyorsításában szorgoskodhatnak a civil szervezetek amelyek jelentôsége megnôlt az utóbbi idôkben. Együtt könnyebb leküzdeni a nehézségeket.
netkobzos
