| A fordított bizonygatás elve Általában az a szokás hogy elôször is definiáljuk/meghatározzuk a kifejezés tartalmát nehogy egészen másról beszéljünk, és azután vitatkozunk eszmecserét folytatunk a problémáról. Mit ís értünk a szabad akarat kifejezése alatt? Nem azt hogy van saját akaratom és használhatom is jóban rosszban. S ha nem állok kényszer alatt úgy is érezhetem hogy szabad akarattal döntöttem stb. A szabad akarat eszméje azonban tovább megy ennél, azt képzelve hogy valamiféle szabad akarat belénk van programozva a teremtéstöl fogva, tehát mint egy genetikai tény. A bibliában erröl szó sincs sem egy elfogadható magyarázat az egyházaknál, de már megjelent a dogmák között. Az eszme oda vezet hogy az ember – minden ember - képes a jó és a rosszat választani és véghezvinni azt amit választott/vállalt. Az ember hibája ha a rosszat választotta. Az a tény hogy szabad akaratból is tehetek valamit azaz jobban kifejezve a saját akaratomból kifolyólag igenis lehetséges, de a szabad akaratról való felfogás ezen túlszárnyal és mint tulajdonság szerepel. De miért van ennek olyan nagyfokú elfogadása az emberek között? Miért hiszik sokan azt hogy van ilyen tulajdonság az a akaratnak, ami pedig nincs. Ez egy érdekes kérdés amely elôször az egyházat érdekelte és most belekerült a politikába is. Feltehetô hogy hatalmi érdekek húzódnak meg a felfogás mögött. Mert ami tulajdonképpen történik az a felelöség általános átruházása a széles néptömegekre. Lehet hogy tévedek de hogyan lehetett az hogy a szocializmusban 95% százalékkal szavaztak az emberek az egyetlen pártra és mégis legális volt a szavazás. Ha van szabad akarat akkor ugyanis nem lehet megvédeni az embereket azzal hogy kényszerítették öket. Mindenki szabad akaratból szavazott. A hatalom titka ekkor éppen a szabad akarat illúziójából keletkezett. De hogyan meggyôzni a nehezen meggyözhetô embereket a szabad akarat valóságáról. Ez az úgynevezett fordított bizonygatás elvének a módszere. Ez a módszer a példák választásával kezdôdik. Ekkor már a tapasztalataim szerint nem a fogalom tisztázása a cél hanem annak érzelmi alapon való elfogadása. Jó példa erre az egyik olvasóm által elöterjesztett példa – a hösök példája. Két pontban: 1.Egy hôsi teljesitmény felmutatása. 2.Na látod, ez a szabad akarat munkája! Mit lehet erre mondani? Egy hôsi cselekmény előtt találom magam és annak értékét kétségbe vonni sem nem akarom sem nem merem. Ha ez egy a szabad akarat teljesítménye ez, hát akkor miért vagyok kishitû hiszen lenyûgözôen okos a példa. De ilyen esetben itt egy minôségi értékváltás történt, egy szélsôséges eset bemutatása által. Hogy az eseménybôl hogyan következik – következtetés folyamata ekkor hiányzik – hogy mi a szabad akarat tulajdonképpen, már csak érzelmi alapon lehet felfogni. netkobzos | |
A fordított bizonygatás elve2
2008.07.27. 04:10 netkobzos
Szólj hozzá!
Címkék: fordított bizonygatás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://paloc.blog.hu/api/trackback/id/tr2587378
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
