Cigánynak lenni
bizony nem könnyû dolog.
Egy svéd tapasztalat
Saját tapasztalatom egyben. Sok menekült érkezik Svédországba és persze cigányok is. Egyszer felkértek a szociális osztályon hogy fordítsak mert fordítói kiképzésem is van. Egy cigány család volt ott segítséget kérni. A feleség vezette a szót és mindent jól csinált, ügyesen és bizalmat keltôen. Mindent amit kértek azt megkapták. Azonban el kellett menniük egy kiképzési tanfolyamra is – a svéd nyelvet kellet volna gyakorolni - de most csak bejelentkezni, mindjárt ott a közelben. Megegyeztünk hogy elmegyek velük.
Kimentünk a folyosóra és ott az történt hogy a család nagyobbik része csak szó nélkül és magyarázat nélkül eltûnt. Csak egy férfi maradt ott mellettem. Erre persze nem számítottam, de most mit csináljak? Gondoltam hogy legalább a férfival elmegyek megmutatni a helységet és azután rábízom a dolgot.
Telt múlt az idô és hogy azután mi lett velük nem tudom. Egy idô multán az történt hogy megint engem akartak alkalmazni fordítónak – ugyanaz a cigány család - a szocális osztályon. Csaknem követelték mert más jött de az nem tudta a dolgát mondták. De hogy miért – csak sejtem -, mégsem én kaptam meg a munkát. És azóta sem hívtak engem a szociális osztályhoz fordítani – tehát valami komolyabb dolog történhetett. Ugyanúgy volt egy esetem a rendôrségnél is – oda sem hívnak már. A svédeket ismerve most megértem a dolgot mert, kényes ügyek ezek. Most csak spekulálni tudok hogy mi történhetett de a hírek alapján...
Azóta nem vállalok szívesen egy a cigányokkal kapcsolatos munkát mert engem is – úgy érzem - oda osztályoznak a megbízhatatlanok sorába. Raszista lettem? Nem! De akinek az ügyeit intézem akkor az legyen megbízható. Mert nekem úgy kell intézni, fordítani mindent még a hangsúlyt is ahogy azt a páciens kimondja. S ha a páciens hazudik, nekem azt is pontosan ismételni kell, de persze én azt nem tudom hogy valaki hazudik-e vagy nem – nem is az én dolgom azt megbírálni. Tehát az én fordításom a hazudót segíti, ha hazudik, mert valahogy reám hallgat az intézô. Nekem semmi befolyásom az ügyre nem lehet de mégis van – mert az az én szavaimat hallja/érti – és a hazugságnak ha rájön - én iszom meg a levét, mert a svédek nem tûrik ha hazudik nekik valaki. Ha egyszer megtörténik akkor azt sohase felejtik el. - Nehéz cigánynak lenni, mert persze kell neki a segítség de könnyen elronthatják a velük szembe szemben mutatott bizalmat. A következô alkalomkor nehéz lesz segítséget kapni ha egyszer átverték az intézetet, pl mert ezt megtették máshol stb. - Ezenkívül nekem is károkat okoztak mert nem mûködhetek közre az ügyük intézésében.
De ne gondoljuk azt hogy csak a cigányok foglalkoznak átverésekkel. Megtörtént ez egy naiv magyarral is – az újságban lehetett olvasni róla aki vegyésznek adta ki magát stb. Ha sok ilyen eset megtörtént volna akkor itt is kialakulhatott volna egy egyfajta raszizmus a magyarok ellen. De a legtöbb magyar jól viselkedett ezért ez elkerülhetô volt a.... De vannak itt más népcsoportok/bevándorlók amelyek kultúrája – saját lányukat ölték meg – egy etikai „raszizmust” keltet még a higgadt svédek között is - persze ezt hevesen tagadják. Már politikai hatalmuk is van, ami gondolom Magyarországon is hamar bekövetkezik majd.- Ilyenkor sem lesz könnyû cigánynak lenni!
Tehát a viselkedésünkkel ronthatunk saját magunknak és azoknak is akik ártatlanok de hozzánk kötôdnek valamiképpen. És ennek nem a raszizmus a tulajdonképeni oka hanem a rossz magatartás a kiváltója. A rossz magatartás így lehet az igazi raszizmus bölcsôje. A legjobb módszer/válasz ilyenkor egy jó magatartás. - Hol találtak ki ennél egy jobb módszert?
netkobzos
Elrontani mindent
nagyon könnyû
de felépíteni nehéz és
sok idôt követel.
Átmenni a hídon
de utána
lerombolni azt
szamárság.
netkobzos
