Vádat emelek...
...egy ismeretlen tettes ellen!
Szerencsétlenség
Az apámat Isaszegen elgázolta vonat. A vonat darabokra maszatolta. Az anyám éppen akkor volt itt Svédben nálam látogatóba és itt érte el a tragédia híre.
Szerencsétlenség volt és ezzel lezárult az ügy. - Szerencsétlenség volt? Annyit megtudtam hogy az apámnak látás és hallás csökkenései lettek az utóbbi idôben, de azt nem tudom hogy milyen mértékben. Az anyám szerint az orvosoknak kellet volna reagálni erre és megtiltani a Máv-nak, olyan helyen dolgoztatni apámat ahol veszélyes lenne a számára.
- Vannak akik azt mondják hogy ez meg is történt. Ôk másképpen itélkeznek.
Szerencsétlenség volt lett mégis végül az ítélet – nem tudom ki itélkezett így - és semmi eljárás nem indult meg az ügyben. S ha nincs eljárás akkor nincsen az igazságszolgáltatásra egy piciny lehetôség sem(?).
Van igazság de...
Az igazság ha van mégsem olyan hogy megvédi önmagát azaz hogy képes volna erre. Az igazság nem foglalkozik önvédelemmel. Az igazságot azonban védelmezni kell hogy érvényre juthasson. Ezért van a bírósági igazságszolgáltatás – amely egyben egyfajta hatalmat is képvisel – ahhoz, hogy az eset megnyerje az igazát(kinyilvánítsa a bûnöst) s kiszabja arra a méltó büntetést is.
Az anyámnak, Anna a neve – aki a legnagyobb vesztese volt a tragédiának semmi esélye sem volt eljárást indítani, talán csak egy ismeretlen tettes ellen sem. De itt mégis a munkaadó a Máv lehetne a legnagyobb felelôs mert az apám, Mihály számára, veszélyes helyre, a pályára küldték dolgozni és nem riasztották ôt kellôképpen a közelgô vonatról. - Itt ekkor ezekután valahogy mégis megszületett a nép pletyka itélete.
Az igazságszolgáltatás feltételirôl
A felelôségvonás – ebben az esetben tehát - nem történt meg. Kádár korszak volt akkoriban és én nem tudom hogy hogyan mentek akkor a dolgok. Jómagam mint 56-os menekült mit tehettem volna. Egyszerûen nem mertem bízni a rendszerben. - És ez megtörténhet ma is? Azaz az igazságszolgáltatás felé való bizalom kérdésében.
Mert, az is bizonyos hogy, hogyha az ember szegény/kiszolgáltatott/tudatlan akkor is/ma is, nagyon nehéz igazat nyerni. Ehhez a törvények/jogok ismerete is szükséges lenne stb.
Akkor hát hogy állunk?
Rengeteg igazságtalanság/törvénysértés történik amelyek megoldatlanok maradnak/halmozódnak mert nem indul eljárás az ügyükben stb. A megoldás:
1. Szerencsétlenség történt
2. A sors keze volt az
3. Az Isten is így akarta
4. Majd a végén megkapja ami neki jár stb
magyarázkodások csitítják az érzéseket.
Az igazságszolgáltatás helyett hazugságokat hallok azzal acéllal hogy enyhítsék a gyászomat.
És minél több igazságtalanságok/törvénysértések stb történnek, annál nagyobb és több hazugság szükséges az emberek megengesztelésére.
Van igazság... ha lesz!
Hogyan viseljem el én most s az anyám stb az apám tragikus halálát? Most belenyugodtunk abba hogy szerencsétlenség történt stb magyarázkodások. Nincs vétkes/ nincs kire haragudni/nincs kinek megbocsájtani.
Na de, hová lett az igazság? Mi az ami valójában történt? Az apámat elgázolta a vonat ez egy tény.
Hogyan történhet egy tragédia ha senki sem vétkezett? Ez igazán nagy szenzáció lehetne!
Ebbe tehát nem lehet csak úgy belenyugodni, mert akkor az igazsátalanság pártjára állnék. Tehát vallom/vallanom kell, mégis, hogy van igazság, de most még várat mára hogy a felszínre kerüljön. Ilyen értelemben az igazság mindég hátrányban van mert csak később derül ki a valóság.
netkobzos
